Vettem a múltkor egy cukkinit és két gyönyörű padlizsánt. Nem szerettem volna rántott olajos dolgokat készíteni belőle, és hirtelen nem is jutott az eszembe semmi cukkinis, padlizsános, amit szívesen megennék. Ezért hagytam őket a hűtőben, míg ma megszületett a gondolat, legyen ratatouille!

A ratatoille egy francia egytálétel, ami igazából azon kívül, hogy alapja a padlizsán, bármilyen zöldséget tartalmazhat, gyakran paradicsomot és paprikát is.  Aztán ezt annyiféleképpen lehet variálni, ahányféleképpen csak szeretnénk. Nevezhetjük akár lecsónak is, magyarosan. A fűszerek kombinácja is lehet végtelen, csak a képzeletünk szabhat határt. Én imádok kísérletezgetni, azonban most nem bonyolítottam túl a dolgot, csak néhány alap fűszert használtam.

Padlizsános cukkinis ratatouille barna rizzsel:

Hozzávalók:

• 1 cukkini
  
• 2 padlizsán
  
• 4 paradicsom
  
• 1 cs újhagyma
  
• 500 ml paradicsompüré
  
• másfél bögre barna rizs
  
• só
  
• fokhagyma
  
• fehér bors
  
• petrezselyem
  
• olívaolaj

Elkészítés:

A padlizsánt és a cukkinit feldarabolom, besózom és állni hagyom, míg kiereszti a levét, majd lecsöpögtetem. A rizst háromszoros mennyiségű vízben megfőzöm. A karikára vágott újhagymát olívaolajon megdinsztelem, hozzáadom a zöldségeket, megfűszerezem és fedő alatt puhára párolom. Amikor már majdnem kész, hozzáadom a felkarikázott paradicsomot is, és azt is megpuhítom. Majd hozzáöntöm a paradicsompürét, és egy picit megcukrozom. Ha a rizs megfőtt, hozzákeverem a zöldséges keverékhez, és jól átforgatom.

Lehet hozzá bármilyen húst, akár roston sült pulykamellet is enni, vagy valami hasonlót, ha valaki nagyon húsimádó, de ez szerintem önmagában is megállja a helyét. Sőt, isteni tavaszi egytálétel!

Természetesen laktatóbb dolgok is készülnek, mint egy zöld saláta, meg persze a pékáruk sütését sem hagytam abba, csak nem mindig kerül fel minden az oldalra. De most lefotóztam a zsemléket, amiket még a hét vége előtt készítettem. Nagyon finomak lettek, és "tömősek" is, vagyis nem lehet egyszerre túl sokat enni belőle. Már várom, hogy otthon is süssek majd élesztővel készült dolgokat, mivel itt Hollandiában egyszerűen nem árulnak friss élesztőt, mint otthon, csak ezt a béna szárított verziót. Amitől persze a fejem tetejére is állhatok, de akkor sem fog úgy megemelkedni, mint az otthon készített húsvéti fonott kalácsom. De sebaj, sikerül így is, csak azért mégis csak a magyar az igazi. :)

Zöld fűszeres zsemlécskék:

Hozzávalók:

• fél kg liszt
  
• 1 cs élesztő
  
• 3 ek olívaolaj
  
• 3 dl tej
  
• 1 tk cukor
  
• 2 tk só
  
• 2 ek petrezselyem
  
• 2 ek metélőhagyma
  
• 1 ek kapor
  
• kevés frissen őrölt fekete bors
  
• 1 tojás
  

Elkészítés:

Az élesztőt felfuttatom és a liszthez adom. A fűszerekkel, olajjal, maradék tejjel összekeverem és megkelesztem. Ha megkelt, kis zsemléket formázok belőle, és kilisztezett kivajazott tepsire teszem őket. Bevagdosom a tetejüket és  tojással megkenem. 180 fokon aranybarnára sütöm.

Most, hogy jön a jó idő és itt a tavasz, nem sok kedvem van az evéshez, pontosabban a kevesebb is elég, sőt előnyben részesítem a frissítő, könnyű ételeket. Így készült ez az ízletes saláta is, melynek elkészítése nem igényel semmiféle konyhai előéletet :)

Tavaszi saláta

Hozzávalók:

• 1 fej jégsaláta darabokra tépkedve
  
• 4 paradicsom félbe,majd felkarikázva
  
• pár szál julienne-re vágott sárgarépa
  
• 1 csomag újhagyma felkarikázva
  
• olívaolaj
  
• camambert sajt
  
• petrezselyem
  
• ízlés szerint só
  

Elkészítés:

A hozzávalókat feldaraboljuk és összekeverjük. Olívaolajjal egy kicsit meglocsoljuk, hűtőbe tesszük, amíg összeérnek az ízek. ;)

Múlthéten vettem egy halom narancsot, legyen már itthon valami gyümölcs. A mennyiség azonban túl soknak bizonyult, ezért azt találtam ki, felhasználom a vasárnapi ebédhez. Méghozzá a csirkemellel hoztam össze.

Mondhatom, nem ez volt az utolsó alkalom, hogy ezt készítettem el. Isteni lett! :)

Narancsos csirkemell

Hozzávalók:

1 kg csirkemell

6 darab narancs héja

6 darab narancs

1 darab narancs leve

1 ek vaníila aroma

2 ek cukor

olívaolaj

só

pici chilipaprika

frissen őrölt fekete bors

Elkészítés:

A narancsok héját lereszelem, a húsukat kockákra vágom, a másik két darab levét pedig kifacsarom. Az olíva olajon fehérre puhítom a felkockázott húst, megfűszerezem, megcukrozom. Amikor már majdnem kész, hozzádobom a narancshéjat, narancsokat, levet. Együtt főzöm őket a hús puhulásáig. ;)

Hollandiában nem éri meg kenyeret venni. Ugyanis egy viszonylag finom darabot 2 euro alatt nem kapunk meg. Ellenben, ha én készítem, 1 euro alatt marad az ára.

Mindemellett még azt sem tudom, hogy miből készült, hiába van ráírva, nem előttem gyúrták a tésztáját... Ha itthon készül, végtelen mennyiségű a variálási lehetőségek tárháza, és még azt is tudom, mi kerül a gyomrunkba.

Ezért úgy döntöttem, magam sütöm ezután. Igaz, nincsen kenyérsütő gépem, cserébe viszont van két kezem és egy tűzhelyem sütővel. Plusz némi alapanyagra van még szükség, és már készen is van a friss, ropogós kenyér.

Házi fehér kenyér

Hozzávalók:

500 g liszt

1 cs élesztő ( tej, cukor)

2,5 dl langyos víz

1 tk só

Elkészítés:

Én száraz élesztőt használtam - Hollandiában csak azt találtunk - így nem futtattam fel. Elkeverem a liszttel a többi hozzávalóval együtt, majd egy órát kelesztem. Ha megkelt, cipót formálok belőle, bevagdosom a tetejét, és kilisztezett, kivajazott tepsire rakva még 15 percig állni hagyom. Ezután 200 fokon 60 perc alatt megsütöm. Akkor biztos, hogy átsült belül is, ha megkopogtatva az alját, kongó hangot hallok. Sülés után vízzel megkenegetem, így szép csillogó lesz a héja.

Mennyi minden jut eszünkbe erről a szóról: rizs. Hihetetlen, hogy mennyi felhasználási módja van ennek a csodálatos gabonának. Az előételtől kezdve a desszertig szinte minden fogásban tálalhatjuk. Gondoljunk csak Ázsiára, ahol egy ember évente átlagosan 150 kg rizst eszik meg. Nos, nincsenek is úgy elhízva az ott élők, mint más földrészeken.

Nekem is a kedvenceim közé tartozik a rizs, bár én már inkább a barna rizst kedvelem, mintsem a fehéret. De használok rizslisztet is, na és persze rizstésztát.

A rizstészta, más néven üvegtészta, sokkal finomabb, könnyebb étel, ezért ha van rá mód, inkább ezt választom. A minap is ebből készítettem ebédet, és elmondhatom, hogy isteni lett. Próbáljátok ki! ;)

Cukkinis rizstészta

Hozzávalók:

• 1 csomag rizstészta
  
• 1 cukkini
  
• 1 szál póréhagyma
  
• olíva olaj
  
• medvehagyma
  
• fél kk só
  
• fél kk frissen őrölt fekete bors
• 1 kk curry
  
• 1 kk garum masala
  
• 1 kk koriander

Elkészítés:

A rizstésztát forró vízzel leöntöm, hogy ellepje. 10 percig fedő alatt hagyom, majd ha megpuhult, leszűröm. A cukkini végeit levágom, karikákra vágom, majd olíva olajon megpárolom. Hozzáadom a szintén karikákra vágott póréhagymát, és megfűszerezem.

Kis vizet öntök hozzá, majd fedő alatt puhára párolom. Ha elkészült, hozzákeverem a rizstésztát. Jó étvágyat! :)

Ha már a gyümölcsöknél tartottunk, folytassuk is innen. Igen, tudom, ez nem holland étel, de majd az is következik nemsokára.

Most valahogyan kedvet kaptam a desszert készítéshez, ami eddig nem volt jellemző. Kivételt képeznek persze az első évekbeli főzős élményeim, mivel mindenki a desszerteknél kezdi szakács pályafutását. Aztán vagy továbblép, vagy elmegy cukrásznak :) Nos, én továbbléptem, annyira nem kedvelem az édességkészítést. Sokkal inkább kihívásnak tekintem a főételek rejtélyeit , azonban ez a narancs most nagyon megfogott. Kiabáltak az üvegtálból, kérlek, tegyél minket a sütőbe! Én pedig megkegyelmeztem egy árvának, és felhasználtam őt ehhez a finomsághoz. Nem túl édes, mert azt nem szeretem, de mégis kitűnő harapnivaló, akár második fogásnak is beillik.

Narancsos álom :)

Hozzávalók:

• 1 narancs
  
• 2 tojás
  
• 10-15 dkg cukor
  
• 20 dkg liszt
  
• 1 tk szódabikarbóna
  
• 1 csomag vaníliás cukor
  
• 2 dl tej

Elkészítés:

A hozzávalókat összekeverem, és beleteszem a narancs reszelt héját is. Egy kivajazott, kilisztezett tepsibe öntöm a tésztát, majd beleszórom a felkockázott narancshúst. 200 fokon 30 perc alatt aranybarnára sütöm.

Ennyi. :)

Ki ne szeretné az almát, pláne, ha még édességként szerepel az étlapon, nem csupán önmagában? Bár azt hiszem, nincsen jobb annál, mikor hallom a friss, érett alma roppanását, és érzem zamatát, mikor beleharapok.

Nagypapám kertjében állt egy hatalmas almafa, talán nem is egy, ami csak úgy ontotta magából ezt az imént leírt típusú gyümölcsöt. Imádtam. Azóta sem ettem finomabbat.

Viszont a rengeteg alma mennyiségének köszönhetően, a desszert kategóriába épült be, amiről a mai napig a nagypapa jut az eszembe, és az ő híres bundás almája. Soha sehol nem ettünk egész évben, csak és kizárólag akkor, amikor Őt látogattuk meg a "Szőlőben". Mert hogy így hívtuk a kertes házat és környékét. Valószínűleg a töménytelen mennyiségű szőlő miatt, de igazából estig sorolhatnám a kertben termesztett gyümölcsöket és zöldségeket. Ezen felül még állatokat is tartott, akik több alkalommal ebédként végezték - bár ezért éltek :)

A bundás almát még mindig imádom, és az elkészítése pofon egyszerű, szerintem nem is lehet elrontani. Csupán sűrű palacsinta tésztában kell megforgatni a meghámozott - ez nagyon fontos, mert a viaszos almahéjról lecsúszik a tészta, ha rajta hagyjuk - ,csutkájától eltávolított és karikákra vágott almaszeleteket, és olajban kisütni. Tetejére egy kis fahéjas cukor és már mehet is a bendőbe. Fogyókúrásnak nem mondanám, inkább hizlaló desszertnek. Na, de néha ilyen is kell, utána lehet menni az edzőterembe ;)

Sokan megrettennek ettől az ízletes kis zöldségtől. Pedig nagyon sok vitamint tartalmaz, éppen ezért igen egészséges. A káposztafélék családjába tartozik, ám egyedi aromája mellett nagyon hasonlít a kelkáposztára. Én kifejezetten szeretem.

Itt, Hágában, nagyon sok helyen láttam már, és érdekes módon inkább frissen fordul elő a boltokban, mintsem lefagyasztva, mint nálunk.

Azonnal vettem is egy csomaggal, és kis gondolkodás után ezt a roppant egyszerű vegetáriánus ételt találtam ki. Egyébként köretnek is kiváló, persze csak a kelbimbó kedvelőknek ajánlom.

Sütőben sült hagymás kelbimbó

Hozzávalók:

• 1 csomag kelbimbó
  
• 3 fej vöröshagyma
  
• olívaolaj
  
• só
  
• frissen őrölt fekete bors
  
• petrezselyem és/vagy metélőhagyma

Elkészítés:

A kelbimbókat megszabadítom a külső héjaktól, majd megmosom. A vöröshagymákat megpucolom, és felezett karikákra vágom. A kelbimbókat beleteszem egy műanyag fedeles dobozba, meglocsolom olívaolajjal, majd alaposan összerázom, hogy mindenhol legyen rajta. A jénai aljára teszem az alufóliát. Erre jön az alsó réteg hagyma, só, bors.

Majd a kelbimbók. Ezt is megsózom, megborsozom. Ízlés szerint metélőhagymát vagy petrezselymet is hinthetünk rá. Én az előbbit választottam mindkét rétegnél.

200 fokon egy óra alatt alufóliával lefedve puhára sütöm.

Azonnal fogyasztom. ;)

A mungóbab sajnos Magyarországon nem annyira elterjedt növény, pedig nagyon magas a B és C vitamin-, valamint vastartalma. Könnyen emészthető, és szinte ugyanúgy készíthetünk belőle levest, főzeléket, vagy akár pástétomot.

Amikor a múlt héten, a kínai negyedben, betérve egy ázsiai mindenes boltba megpillantottuk ezt a zöld mungó babot, nem sokat időztünk a döntéssel: ebből bizony főzelék lesz. Hasonlóan készül, mint a hagyományos babfőzelék, bár ízében inkább a lencséhez hasonlítható.

Mungó zöldbab főzelék

Hozzávalók:

• 400 g mungó zöldbab
• kevés tej
• pici ecet
• só
• fehérbors
• babérlevél
• pirospaprika
• metélőhagyma

Elkészítés:

A babot egy éjszakára beáztatom. Másnap átmosom és friss vízben felteszem főzni, körülbelül egy órára, vagy amíg megpuhul. Megsózom, babérleveleket teszek bele. Amikor megfőtt, leöntöm a kicsivel több, mint fele vizet róla és visszateszem a tűzre. Teszek bele pirospaprikát, fehérborsot. Tejet öntök hozzá, és addig kevergetem, amíg besűrűsödik. Természetesen lehet bele tenni rántást, én nem nagyon szoktam. Összefőzöm, a végén, ha kell, ecetet teszek hozzá. A tetejét megszórom egy kevés metélőhagymával.

A képet azt mutatják, valóban ízletes lett :)

Afrikai utazásunk után, Hollandiába, azon belül pedig Hágába vezetett az utunk. A hosszadalmas meleg időjárás után jól esik most a kis hűvös, bár a szelet azt kell mondjam, továbbra sem szeretem. Viszont jól esik felvenni a harisnyáim a csizmáimmal, és egyébként is, imádom a sapkákat :)

Még Afrikában beszerezte nekem a Kisszívem Jézuskája, karácsonyi ajándéknak, az African Food szakácskönyvet. Már alig várom, hogy kipróbálhassam a benne levő recepteket, itt Hágában :) Viccet félretéve, már hiányzik a kísérletezgetés, a főzőcskézés. Mialatt otthon voltunk 3 hetet, egyáltalán - a karácsonyi rozmaringos, citromos lazacon kívül - nem készítettem semmit, hiszen tömtek minket elegen, hogy ne legyen rá szükségünk. Ezen kívül szinte majdnem mindenki Jézuskája , nagy örömömre, szakácskönyvvel ajándékozott meg. Többek között az évek óta vágyott Szakácsok könyvével is. Tehát izzítsátok a serpenyőtöket, mert hamarosan belevágunk! :)

Egyik hétvégén Durbanbe látogattunk el, a gyönyörű Indiai óceán partjára. Mondanom sem kell, milyen jól éreztük magunkat, és mennyire csodálatos élményben volt részünk már akkor is, amikor reggeli közben a vízre merenghettünk.

Viszont, mint általában, most is ki kellett találnom valami útravalót, hogy ne halljunk éhen a hosszú utazás alatt. Meg hát, nyilván azért is, mert imádok kísérletezni. Így születtek meg a spenótos és húsos csigák.

Igazán ízletesre sikeredett. Viszont a mennyiséget még gyakorolni kell, hiszen akkora adag készült, hogy még az óceánparti strandon is azt tömtük magunkba :)

Spenótos és húsos csiga

hozzávalók a tésztához:

• egy bögre barnaliszt
• egy bögre rozsliszt
• egy bögre fehérliszt
• egy evőkanál szódabikarbóna
• négy evőkanál paradicsompüré
• öt tojás
• tíz evőkanál olívaolaj
• só
• bors
• fokhagyma
• petrezselyem
• kevés tej

A lisztet a szódabikarbónával elkeverem, majd hozzáadom a többi hozzávalót is, és összegyúrom. Kinyújtom, és miután rákentem a tölteléket, feltekerem. Késsel csigaszeletekre vágom, és a kivajazott, kilisztezett tepsire fektetem, aranybarnára sütöm.

spenótos töltelék:

• egy doboz fagyasztott spenót
• besamel: olaj, liszt, tej

Elkészítem a besamelt, majd megfokhagymázom, megsózom. Hozzákeverem a kiolvasztott spenótot, és összefőzöm néhány perc alatt.

húsos töltelék:

• fél kg darálthús
  
• olívaolaj
  
• só, bors
  
• paradicsompüré
  

A darált húst az olívaolajon megpirítom, megfűszerezem, és hozzáadom a paradicsompürét. Puhára főzöm.

Egyébként nagyon sokféleképpen lehet még ízesíteni, megtölteni a csigákat, az egész csupán csak a fantázián múlik. ;)

Ez a batyukészítés, elárulom, elsőre egyszerűnek tűnt, mégsem volt az. Vagyis a történet ennél kicsit bonyolultabb :)

Ugye, köztudott, hogy itt Afrikában rémesen vacak az internet, és napközben otthon, nem sok az esély rá, hogy bármilyen oldalt is meg tudok nézni. Esetleg fél órákat várhatok, hogy bármit is betöltsön, de sajnos ehhez nem mindig van türelmem. Pláne akkor nem, ha már farkas éhesek vagyunk, és gyorsan össze kell dobni valamit.

Nos, az én kis fejemben megszületett a gondolat, hogy zöldséges-húsos kis batyukat fogok gyártani, valamilyen ízletes szósszal. De miután az internetet nem minősíteném, nem tudtam utánaolvasni, hogyan is készítik az ilyen ételeket. Ezért saját kútfőből kiagyaltam, mi lenne ha a gombóctésztához hasonlót készítenék, vízben kifőzném, csak nem lehet olyan rossz. Aztán természetesen ennek az lett az eredménye, hogy a töltelékhez képest kicsit sok lett a tészta egy darab batyunál, és sajnos nem jöttek elő annyira az ízek, mint számítottam. Finomnak finom volt, de nem ez volt az eredeti tervem.

Másnap azonban nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy ne próbáljam meg még egyszer, krumpli nélkül, nem főzve, hanem kisütve. Így született meg ez a vékony, kicsi batyu. A tésztáját elég nehéz kinyújtani, de ha minden nap gymbe jársz - mint mi - akkor sikerülni fog :) A töltelék pedig nem okoz nagy gondot, szerintem nem lehet elrontani. A szósz pedig igazán könnyű, csupán szójaszószba mártogatod a batyucskákat.

És akkor íme a recept. A kép magáért beszél. Sok sikert! ;)

Töltött batyu:

A szuper vékony tészta:

• két bögre finomliszt
  
• egy tojás
  
• kis só
  
• kevés víz
  

A tészta hozzávalóit összegyúrom és papírvékonyra nyújtom. Négyzetekre vágom, kiskanállal beleteszem a tölteléket. Felül csúcsos batyut formálok belőle, és bő olajban aranybarnára sütöm, rácson lecsöpögtetem.

Zöldséges töltelék:

• negyed fej káposzta
• két csomag újhagyma
• egy nagy fej lila hagyma
• egy-két maroknyi karfiol
• olívaolaj
• olaj a sütéshez
• egy tojás
• két evőkanál szójaszósz
• só
• cayenne bors
  
• citrombors
  
• curry
  
• garum masala (indiai fűszerkeverék)
  
• fenugreek (görögszéna mag)
  

A zöldségeket apróra vágom. Olívaolajon megpirítom a felkockázott lila hagymát, majd rádobom a káposztát, a karfiolt, és egy csomag újhagymát. Megfűszerezem. Addig párolom fedő alatt, amíg megpuhul. Ezután belekeverem a tojást, összefőzöm, és a végén egy kevés szójaszósszal meglocsolom.

Csirkemell töltelék:

• fél kiló csirkemell
• olívaolaj
• só
• bazsalikom
• citrombors
• egy tojás

A csirkemellet nagyon apróra felkockázom, olívaolajon megpirítom, megfűszerezem, a végén tojással összefőzöm.

Szósz:

• négy evőkanál szójaszósz
• két evőkanál olívaolaj
• egy evőkanál cukor
• kevés chilipor

+ egy csomag újhagyma felkarikázva

A szósz hozzávalóit összekeverem, az újhagymát felkarikázom, és a batyuk mellé külön tányéron tálalom.

Nagyon finom! :)

Ezt a receptet is a Food Channelen láttam, "unalmas" óráimban. Egyébként vicces, hogy szinte állandóan ezt a csatornát nézem, ha bekapcsolom a tévét. Rengeteg finomsággal találkozom, köztük ezzel a desszerttel is.

Egy mexikói étel készítés műsorban figyeltem fel erre a fahéjas finomságra. A hölgy úgy mutatta be, mint a kisfia kedvenc desszertjét, és elmondása szerint nem is szokott holmi cukorkákat, csokoládékat adni neki, mert mindig ezt "követeli".

Az egésznek az alapja a tortilla lapocska. Nos, ő ezt nem készítette el, hanem a gyári csomagot bontotta fel, és azt vagdalta 1-2 cm-es csíkokra. Annyit emelt csak ki, hogy nyilvánvalóan ne kukorica lisztből készültet válasszunk, hanem a sima, egyszerű, finomlisztes verziót. Én azonban nem követtem a vásárlásban, így magam készítettem el a tésztáját, ami valójában pofon egyszerű, és egyáltalán nem is macerás.

Ezt a desszertet egyébként nem önmagában fogyasztják, hanem például vanília fagylalt mellé nagyon ízletes, egy kis eperrel vagy más piros gyümölccsel.

Próbáljátok ki;)

Fahéjas tortilla rudak

hozzávalók a tortillához:

• harminc deka finomliszt
  
• egy teáskanál szódabikarbóna
  
• öt evőkanál olaj
  
• kis víz
  
• pici só

egyéb hozzávalók:

• cukor
• fahéj
• olaj

A lisztet a szódabikarbónál összekeverem, picit megsózom, beleteszem az olajat és kevés vízzel összegyúrom. Nagyon vékonyra kinyújtom, és csíkokra vágom. Bő olajban kisütöm, és azonnal, még forrón, a fahéjas-cukros keverékbe forgatom. Óvatosan bánjunk vele, mert hamar törik! Viszont megéri :)

Első hallásra biztosan csodálkoznak néhányan, vajon mi is lehet az a karob?

Nemrég keresgéltem a receptek között az interneten, hogy milyen desszertet készíthetnék, ami nincsen tele egy kiló cukorral, de mégis finom, és egészséges. Nos, így találtam rá a karobra.

A karob - másik nevén szentjánoskenyér - színében, állagában és ízében erősen hasonlít a kakaóporra, így lehet helyettesíteni azt. Ezen felül pedig még a kalória tartalma is kevesebb. Személy szerint nekem az íze is sokkal jobban ízlik, valamint sötétbarna színe, amely már majdhogynem feketére színezi a süteményt. Egyszerűen istenien néz ki! :)

Ezt a receptet érdemes kipróbálni, vagyis még inkább a karob port. Igaz, a kakaópor olcsóbb, de azt gondolom, ezt megéri felfedezni. Utána két dolog közül az egyik biztosan bekövetkezik: vagy utálni fogod, vagy sokkal jobban fog ízleni, mint a kakaó. Esetemben az utóbbi történt... :)

Íme az isteni kókuszos karobpite receptje, ami után mi már csak karobot használunk a süteményekbe.

Kókuszos karob pite:

hozzávalók:

• egy bögre teljes kiőrlésű tönkölyliszt
  
• fél csésze cukor
  
• egy harmad bögre karob por
  
• egy harmad bögre olaj/margarin
  
• háromnegyed teáskanál szódabikarbóna
  
• egyharmad bögre víz
  

A lisztet a szódabikarbónával összekeverem, majd hozzáadom a többi hozzávalót is.
Sütőpapírral kibélelt tortaformába teszem, tetejét megszórom kókusszal, és 200 fokon 30 perc alatt megsütöm.

Isteni ;)

Soha nem voltam egy nagy 'lisztes', bár  a finom foszlós kalácsot imádom húsvétkor. Viszont, ha már szeretek egészségesen táplálkozni, nyilván nem fogok továbbra sem fehér lisztet fogyasztani - ha nem muszáj.

A nemrégiben megrendezett Halloween Partyra is valami egészséges rágcsálnivalón gondolkodtam. A fejemben először az édesanyum által készített fehérlisztes sajtos rudak jelentek meg, amit rengetegszer készítettünk együtt egy családi összejövetel előtt. Most azonban valami ehhez hasonlót szerettem volna felszolgálni, de persze valahogyan átalakítva. Így született meg a rozslisztes rudacska.

Az elkészítése is igen egyszerű, még a kezdő konyhabetyárok is nyugodtan hozzáfoghatnak, garantált a siker! ;)

Rozsrudacskák:

• 2 bögre barnaliszt
• 1 bögre rozsliszt
• 2 tojás
• 1 tojás sárgája
• 4 ek. margarin
• kevés tej
• 1 tk szódabikarbóna
• só
• citrombors
• kömény
• petrezselyem
• fokhagymapor
• szezámmag
• lenmag
• napraforgómag

A lisztet a szódabikarbónával elkeverem. Hozzáadom a fűszereket, a magokat, az olvasztott margarint, a 2 tojást, és egy kevés tejjel összegyúrom. Kinyújtva, hosszú csíkokra vágom. Tetejüket a tojás sárgájával megkenem és szezám maggal megszórom. 180 fokon, 20 perc alatt megsütöm.

Be kell valljam, hogy egy számomra eddig ismeretlen zöldségre sikerült rábukkanom - és egyben megbarátkoznom vele. Az itteni Food chanelt nézve figyeltem fel erre a különleges növényre. Otthon még nem találkoztam vele, bár állítólag lehet kapni és termesztik is néhányan a kertjükben. Ez a zöldség az okra.

Nagyon érdekes zöldségféle, bár az ízét igazából nem tudom mihez hasonlítani. Annyi bizonyos, hogy nem túl markáns, elég enyhe. Ami pedig az állagát illeti, a kívül roppanós  héját átszelve, nyálkás anyagot bocsát ki magából. Elsőre meglepő volt ezzel találkozni.

Azonnal neki is láttam recept után kutatni, hogy vajon mit is készíthetnék ebből az idegen hozzávalóból. Néhány oldal elolvasása után alkottam meg ezt a saját költeményt, miszerint a kuszkuszhoz kevertem hozzá. Szerintem finom lett, bár ezt inkább csak én ettem, lévén, hogy húsmentes egytálétel lett belőle. :)

Szerintem mindenképp érdemes megkóstolni, csak jusson okrához az ember.

Okrás kuszkusz gyömbérrel:

hozzávalók:

• 1 bögre kuszkusz
• 1 csomag okra
• 1 fej lilahagyma
• 1 konzerv paradicsom
• kis darab gyömbér reszelve
• olívaolaj
• kurkuma
• curry
• chilli
• petrezselyem
• só
• kevés víz

A kuszkuszt leöntjük forró vízzel, és hagyjuk megdagadni.
Az okra végeit levágjuk, majd felkarikázzuk, és egy kevés olívaolajon megpirítjuk. Hozzáadjuk a felkockázott lilahagymát, megfűszerezzük, és egy kis vizet öntünk hozzá. Miután fedő alatt puhára pároltuk, hozzáadjuk a felkockázott paradicsomot, levével együtt.
Az egészet összekeverjük a kuszkusszal, tetejére petrezselymet szórunk.

Stílusosan Afrikához illően, elég gyakran grillezünk a szabadban, amit itt a helyiek braai-nak hívnak. A lakóparkunkban is található egy jó pár grillsütő placc, ezen többször készítettünk már mindenféle finomságot. Első alkalommal annyi húst sütöttünk, hogy nem sikerült elfogyasztani két nap alatt sem. Aztán ahogyan gyakoroltuk a braaiozást, és egyre ügyesebbek lettünk, kezdtük lassan eltalálni a mennyiségeket.

Most azonban bevezettük a vega grillezést, és finomabbnál finomabb zöldségeket is sütünk, a legnagyobb örömömre - persze az elmaradhatatlan hús mellett. Ehhez szerintem nincsen recept, csak felszeletelve rádobtuk mindent a rácsra, és vártunk. A végeredmény pedig isteni lett. :)

Azt hiszem, életem egyik legjobb döntése volt, hogy eljöttem Dél-Afrikába, és egy cseppet sem bántam meg, hogy otthagytam a munkahelyem. Ilyen lehetőség, hogy négy hónapot tölthetek egy ilyen távoli földrészen, ritkán adatik meg egy ember életében. Ennyi idő alatt olyan sok mindent meg lehet tudni egy országról, amit egy pár hetes nyaralás alatt nem érünk el. Bár jól érzem magam Johannesburgban, azért nem laknék itt egy életen át. Mondjuk nyilván azért, mert mégiscsak európai létemre nehezen tudok elfogadni egy másik kultúrát. Bár az ételeikkel, azt kell hogy mondjam, szívesen ismerkedem, és továbbra is imádok enni, és imádom az új ízeket kipróbálni.

Éppen ezért ideálisnak éreztem, valami afrikai recept elkészítését. Így bukkantam rá, az afrikai kókuszos pitére, amit már kétszer is megsütöttem, és azóta még inkább fokozódott a kókusz iránti szerelmem. Nagyon finom és egyszerű ez a sütemény, és aki valóban szereti a kókuszt, annak igazi gasztronómiai élményben lehet része.

Másodszorra gondoltam, egy kicsit továbbfejlesztem az eredeti receptet, így kerültek rá az eperdarabok, és lett kakaópor a tésztájában.

De ami tény az tény, ez mégiscsak finomabb Afrikásan. :)

És akkor íme a recept: 

Afrikai kókuszos pite

hozzávalók a tésztához:

• 20 dkg liszt
  
• 10 dkg vaj/ margarin
  
• 5 dkg porcukor
  
• fél tk. sütőpor/ szódabikarbóna
  
• 1 tojás
  
• csipet só
  
• kevés víz
  

hozzávalók a töltelékhez:

• 2 dl víz
  
• 20 dkg porcukor
  
• 15 dkg kókusz
  
• 8 dkg vaj
  
• 1 tk. vanília aroma
  
• fél citrom reszelt héja
  
• 2 ek. citromlé
  
• fél kk. szerecsendió
  
• 1 tojás
  
• 1 tojás sárgája
  
• baracklekvár
  

A tészta hozzávalóit összemorzsolom a margarinos, szódabikarbónás, sós, cukros liszttel. Beleütöm a tojás, és egy-két evőkanál vízzel összegyúrom. Ezek után egy kapcsos tortaformába belelapítom.,majd hűtőbe teszem.
A töltelékhez a vizet a cukorral sziruppá főzöm. Hozzáadom a vaníliát, a kókuszreszeléket, a margarint. Ha langyosra kihűlt, beleteszem a citromreszeléket, a citromlevet, a tojást, a tojássárgáját, és simára keverem.
A tésztát kiveszem a hűtőből, vékonyan megkenem a baracklekvárral, majd ráöntöm a tölteléket.
180 fokon aranybarnára sütöm.

Ez a bejegyzés nem konkrétan a recept miatt íródik. Hanem inkább azért, mert nem bírom megállni, hogy ne töltsem fel ide azt a képet, ami az aranyos reggelimet ábrázolja. Hogy hogyan lehet egy tükörtojás aranyos, azt a mellékelt kép tökéletesen jól mutatja. Csupán egy cuki, mini serpenyőre van szükség. És ízlés szerint néhány pici paradicsomra - persze csak a tökéletes kompozíció miatt. Azt azonban hozzátenném, hogy akinek öt tojás fér a pocakjába, az inkább ne ekkora sütővel készítse, mert nagy valószínűséggel nem fog beleférni. De persze próbálkozni lehet :)

Sokak szerint a kuszkusz valami furcsa, különleges ételnek számít, viszont nekem már egyáltalán nem az. Amikor először találkoztam vele, valóban nem tudtam, hogy mi az, eszik-e vagy isszák. Ma meg már természetes dolog, hogy otthon, a konyhaszekrényben megtalálható. Egyébként a kuszkusz liszt, víz és búzadara keveréke, és nagyon finom. Bár önmagában igazából jelentéktelen az íze, de jól megfűszerezve igazán finom. És nem mellékesen, nagyon könnyen és gyorsan elkészíthető. Csupán forró vízzel kell leönteni, állni hagyni, és ha beszívta a vizet, jól megdagad, megpuhul. Ezután lehet fűszerezni, vagy akár előtte is. Szerintem teljesen mindegy.

 A csepeli iskolában - ahol tanítottam tavaly - egyszer elmentünk a gyerekekkel egy kóstolással egybekötött reform táplálkozás bemutatóra. Mondanom sem kell, hogy az elég érdekes kukorica leves után (ami már önmagában sem egy megszokott étel), furcsállva tekintettek a csirkecomb mellé feltálalt kuszkusz köretre. Bár az egy dolog, hogy nem ették meg, szinte kivétel nélkül, viszont az íztelensége miatt nem csodálkoztam. A són kívül semmit nem lehetett érezni, és azt is csak erős jóindulattal. Akkor szívesen elmondtam volna a véleményemet és a tapasztalataimat a szuper reform mesternek, de inkább csendben elfogyasztottam, és mellé képzeltem a számtalan fűszert, amitől olyan különleges a kuszkusz - nekem.

Egyébként a történethez hozzátartozik az is, hogy amikor a suliba zöldséges currys kuszkuszt vittem magamnak ebédre, és a kislányok érdeklődve kérdezték, hogy mit eszik a Niki néni, a 'kuszkusz'-t válaszra a következő hahotázó ismétlést kaptam: KUCKUC! Ezek után már én is csak kuckucnak hívom :)

És akkor íme egy kuckucos recept, szigorúan húsmentes, leginkább köretnek készült, de önmagában is megállja a helyét.

Kuszkusszal töltött gombafejek

• néhány nagy fej gomba
  
• kuszkusz
• tojás
  
• reszelt sajt
  
• só, bors, curry ( vagy amit szeretsz, például az ételízesítő elég megszokott íz, viszont akkor nem kell a só bele pluszban)

A gombafejek szárait levágom,és apró kockákra darabolom.
A kuszkuszra vizet öntök,és ha megpuhult, hozzákeverem a tojást, a fűszereket. Ehhez hozzáadom a gomba darabokat. Majd a masszával megtöltöm a gombafejeket.
Tetejükre reszelt sajtot szórok, és a sütőben közepes fokozaton aranybarnára sütöm.

Hosszas elhatározás után úgy döntöttem, szerkesztek egy saját blogot, méghozzá a főzésről, sütésről. Korábban is gondolkodtam már ezen, de azt hiszem, mióta megvan az új szuper fényképezőgép, megérettek a gondolatok egy receptes blogra. A cím - amendă - amely románul finomat jelent. Tapasztalataink bizonyítják, hogy ezek az elkészített ételek, valóban jól sikerültek, éppen ezért lett ez az oldal címe is. Próbáljátok ki! ;) Noha a látvány nem mindig tökéletes, és éppen ezért az étel sem, de próbálkozni lehet. És én imádok kísérletezni! :)